Mit jelent az Ayres terápia avagy a szenzoros integrációs terápia?
Anna Jean Ayres 1970-es években a tanulási rendellenességek okát kutatta. Vizsgálatai során érdekes összefüggéseket talált a veleszületett, kisgyermek korban fokozatosan leépülő reflexek leépülésének fejlődési ütemével és az idegrendszer összehangolt működésének színvonalával. A mozgásfejlődés idegrendszeri érés/összehangolódás folyamatát az egyensúly szerv vezényli, amely a belső fülben található. A testünk és a környezetünk ingereit/érzeteit összerendezi és lehetővé teszi, hogy testünket az aktuális helyzetnek megfelelően tudjuk használni. Az érzékelés öt területét, a látást, hallást, szaglást, ízlelést, tapintást és a mozgást, valamint a nehézségi erőt és a testhelyzetet is érzékeli, összehangolja, integrálja, és a részekből egész válik. Így tudunk a helyzetváltozásokra gyorsan és megfelelő módon reagálni.
A szenzoros integrációs zavarnál az ingerfeldolgozással van baj. Nincs valódi sérülés az agyi szerkezetben. Egyszerűen helyesen feldolgozott szenzoros ingerek nélkül nehéz a tanulás, ezért a gyermek nem tud kellőképp megbirkózni a mindennapi kihívásokkal és stresszhelyzetekkel.
Mindez nem jelent értelmi gyengeséget!
A tüneteket, amikre mindenképp fel kell figyelni:
A könnyen elterelhető figyelmű gyermekek állandóan mozgásban vannak; járás helyett futnak vagy rohannak, nem célszerűen használják az eszközöket. Sok mindenbe belekezd, de nagyon gyorsan ott is hagyja, leültetni nem lehet (nem tud egy dologra koncentrálni).
Iskolás korban ezek a gyerekek nem képesek a szobájukban rendet tartani, segítség nélkül nem fejezik be a házi feladatot, valamint az iskolához, tanuláshoz szükséges eszközök jó részét – folyamatosan! – otthon hagyják.
A viselkedési problémákra mind pozitív, mind negatív irányban fel kell figyelnünk.
Az örök elégedetlen, agresszív gyerekek általában előbb feltűnnek. Vannak azonban az önbizalomhiányban szenvedő gyerekek is, akik minden egyes új szituációban bizonytalanok. Az ilyen gyerekek általában nem a korosztályukkal játszanak, hanem vagy csak idősebbekkel, vagy csak fiatalabbakkal.
Érzékenyek és gyorsan, elhamarkodottan reagálnak. Az egyik oldalon ez agresszióban nyilvánul meg, a másik oldalon pedig az „örök vesztes”.
A beszéd területén általában megkésett beszédfejlődéssel és artikulációs problémákkal találkozunk.
Az izomtónus, koordináció problémái
Laza izomtónus jellemző („liszteszsák” effektus), gyorsan elfáradnak, esnek-kelnek. A toronyépítés elmarad (a gyenge koordinációs képességek miatt), nem kirakóznak (puzzle-öznek).
Iskolai problémák
A térbeli tájékozódásuk gyenge, a tábláról történő másolás kifejezetten nehezükre esik. Gyakori a betűtévesztés, a szavak megmagyarázása, előfordulhat diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia. Testnevelés és technika tantárgyakból általában gyengébb teljesítményt mutatnak.
Az Ayres terápia leghatékonyabb eleme a játék az egyensúlyozást biztosító
speciális eszközökön. A gyermekek teljes szabadsága, hogy mivel és meddig játszanak az adott terápiás foglalkozásokon. A szenzoros integrációs terápiában részt vevő gyerek hintázik, pörög, egyensúlyozik, szédítő iramban lendül egyik játékról a másikra, vagy éppen ellenkezőleg, csendben van, egy hálóban ringatózik, álmodozik. A kívülállók ezt tapasztalva meg szokták jegyezni: „Ugyan, hiszen itt csak játszanak!” De éppen ez a momentum az Ayres terápia leghatékonyabb eleme; az átélés, a játék, a képzelet, és a legkülönfélébb mozgáskoordinációs kihívások. Itt minden lehetséges, a spontán játékok biztonságos átélésével. A hintát önállóan hajtani, a nagylabdát ritmikusan a földhöz pattintani, a gördeszkát pont akkor megállítani, amikor szükséges, vékony pallón különböző nehezítésekkel végigmenni, fontos „tudások”; egyben én-erősítő, örömteli testi aktivitások is. Az Ayres terápia során felbukkanhatnak akár konfliktusok, traumák a korai élet időszakaiból. A terapeuta a játékban biztonságot nyújtó résztvevő, partner, aki képes támaszt nyújtani a szó elsődleges értelmében is, nem vonakodik testileg is jelen lenni a gyermek terében, melyben ott vannak a nemegyszer veszélyes játékeszközök, amelyekről bizony le lehet esni. A megkapaszkodás aktív és passzív változatait az „itt és most” élményszinttől a régmúlt történetével együtt lehet a terapeutával közösen átélni.
Századokon keresztül játszott az emberiség olyan játékokat, melyek igen gazdagok egyensúlyozási élményekben, mint forgás, fél lábon ugrálás, leguggolás, szökdécselés, mint például a legtöbb népi játékban. A mai kor felnőttjeit is jellemzi az egyensúlyozó típusú ingerkeresés. Síelnek havon és vízen. Látogatnak egyre rafináltabb vidámparkokat, lovagolnak, vitorláznak, vagy ringatóznak hintaszékben, függőágyban, görkorcsolyáznak, gördeszkáznak. Ezen mozgáskihívások jótékony, harmonizáló hatását minden életkorban élvezzük.
Ha bármi kérdése van, keressen fel bátran! – Ayres terápia, Bécsi Judit, online pszichológus