Talán még nem hallottuk a mobbing kifejezést, pedig Németországban már külön Internetes segélyközpontok léteznek ahol hasznos tanácsokat adnak, hogy miként küzdhetünk meg vele.
A mobbing egy különleges viselkedésmód a munkahelyen, amikor egy vagy több személy rendszeresen pszichikailag (morálisan) bántalmaz vagy megszégyenít egy másik személyt azzal a céllal, hogy annak tekintélyét, becsületét, emberi méltóságát és egyensúlyát veszélyeztesse egészen a munkahelyéről való eltávolításáig.
A bántalmazott személy tehetetlen és nem tudja magát megvédeni. Sokszor nem is érti, hogy mi történik vele. Az ilyen inzultusok legalább egyszer hetente megtörténnek és legalább hat hónapig tartanak.
Sok ember ha vezető pozícióba kerül, visszaél hatalmával és kihasználja a tőle függésben élő embereket. Ma már a kollégáktól legalább ennyire kell tartanunk, hiszen az esetek negyedénél ők okozzák problémát.
A verseny hevében gyakran bántalmazzák a hasonló feladatot végző kollégát. Persze a bántalmazás nem fizikai megnyilvánulásként értendő.
Mik a tipikusan mobbing kategóriába sorolható esetek?
Néhány konkrét példa:
• igyekeznek megalázni, nevetségessé tenni a kiszemelt kollégát.
• Értelmetlen, vagy megoldhatatlan feladatok sorát bízzák rá.
• Folyamatos kritika; a külső megjelenés, magánélet, és a munka rendszeres kritizálása.
Ez csak néhány példa a Leymann-féle esettanulmány által megállapított 45 viselkedésmód közül. Mindenesetre, ha valaki hasonló helyzetbe keveredik, annak nincs könnyű dolga, hiszen legtöbbször a munkatársak kollektíven, mindent latba vetve kínozzák a kiszemelt „áldozatot”.
De mégis mivel magyarázhatjuk ezt a jelenséget? Agresszióval? Irigységgel? Az együttérzés képtelenségével, vagy egyszerű rosszindulattal?
Kik a bántalmazók (móberek)?
A főnöki mobbing csakis a hatalom kiélése miatt történik.
A móberek leggyakrabban személyiségzavarban szenvedő egyének. Szeretet, öröm, játék, kreativitás, adás és osztozás kapacitása náluk hiányos, de bizonyos hatalommal rendelkeznek. Hozzájuk gyakran társulnak a gyengék, akik rettegnek attól, hogy nehogy maguk is áldozattá váljanak. Ezért a bántalmazó mellé állnak, mobbinggal takarják és titkolják tehetetlenségüket. A bántalmazók ily módon biztosítják maguknak a dominánsabb pozíciót vagy eltávolítják maguk elől azt, aki a sikerük előtt áll. Gyakran ezt személyes félelemből teszik, hogy nehogy ne tiszteljék őket vagy maguk váljanak valaki áldozatává.
Egyes bántalmazók ezt tudatosan teszik azzal a céllal, hogy ártsanak áldozatuknak vagy arra kényszerítsék, hogy elhagyja munkakörét. Ezt teszik például amikor veszélyeztetve érzik magukat a karrierjükben vagy olyan esetekben, amikor pl. munkaerőfelesleg van és az igazgatóság bizonyos módon meg akar szabadulni a dolgozóktól.
Gyakran a mobbing viselkedés nem tudatosan kezdődik. Nehéz időkben, egyes munkaközösségekben „az áldozati bárányt” a belső problémák és feszültségek miatt választják ki, rajta bizonyítják saját maguknak, hogy erősebbek, tehetségesebbek.
A mobbing alapjaként a munkatársak közötti megoldatlan konfliktus szolgál, mely végeredményként az emberi viszonyok megromlásához vezet. Feledésbe merül az első összetűzés, de megmarad az agresszív törekvés az illető személy felé. Ez az agresszió, mint időzített bomba, bármikor felszínre törhet és pszichoterrorrá fejlődhet.
A cselszövések, fondorlatok, megalázások, pszichikai bántalmazások és kínzások örvényében az áldozat elveszti emberi méltóságát és egyre kisebb értékűnek érzi magát, ezért a munkaközösségében egyre inkább elveszíti tekintélyét, mások segítségét, a szó jogát …
A tartósan bántalmazott személy, a „verésre szolgáló zsák”, „ügyeletes bünössé” válik a kollektíva minden mulasztására és sikertelenségére.
Az áldozatnál néhány hónapos terrorizálás után megjelenik a krónikus fáradtság, a pszichoszomatikus vagy depressziós zavarok, teljesítménycsökkenés, gyakori kimaradások a munkahelyről, betegszabadságok, (menekülés a betegségbe), felmondások stb. Néhány év után krónikus betegségben és zavarokban szenvednek, elhagyják a munkájukat vagy szuicidális típusú menekülést keresnek.
Van segitség?! Néhány jó tanács:
Írásban jegyezzen fel mindent arról, ami Önnel történik. Értesítse a munkahelyén egy olyan személyt, akiben még megbízik, vagy ha olyan nincs, akkor bizalmasan forduljon valamelyik emberi jogokat védő társasághoz.
Nyíltan beszélgessen el azzal a személlyel, aki Önt bántalmazza, viselkedéséről és tetteiről. Vonjon be a beszélgetésbe segítőket, akik mediátorként képesek segíteni.
Legyen kedves a támadó személlyel, beszéljen vele, segítsen neki. Mondja meg a támadóknak, hogy hagyják abba téves viselkedésüket.
Ne hagyja magát bevonni a mobbing viselkedésbe. Értesítse, vagy tegyen panaszt feletteseinek. Pszichikai és testi rendellenességek esetén forduljon pszichológushoz, elmegyógyászhoz, orvoshoz tanácsért.
Forduljon munkajoggal foglalkozó jogászhoz!
Gyakorolja a kommunikációs ügyességeke és a relaxációs technikákat.
Nézzen körül a munkahelyén. Tapasztalt hasonló jelenséget? Írja meg nekem!